A TUNE-projekt javítani fogja a szlovén, szlovák és magyar villamosenergia-átviteli hálózatok szabályozhatóságát, ellenállóképességét és rugalmasságát, lehetővé teszi az átviteli hálózatok kihasználtságának további növelését, csökkenti az üzemzavarok valószínűségét, növeli a kereskedelmi lehetőségeket, valamint mérsékli a közép- és délkelet-európai piacok közötti árkülönbségeket.
Az előrejelzés folyamatának optimalizációjával csökkenti a kiegyenlítő szabályozás növekvő költségeit. Javítja az átviteli hálózat irányíthatóságát, biztonságát és stabilitását, valamint lehetővé teszi az elektromobilitás fejlesztését.
Kihívások
Szlovénia, Szlovákia és Magyarország stratégiai földrajzi helyet foglal el az európai villamosenergia-rendszeren belül, kulcsfontosságú átviteli folyosóként szolgálva Közép-Nyugat-, Közép-Kelet- és Délkelet-Európa között. Átviteli hálózataik létfontosságú szerepet játszanak a határkeresztező villamosenergia-kereskedelem lehetővé tételében és az ellátásbiztonság fenntartásában az egységes európai energiapiacon (IEM).
A megújuló energiaforrások gyorsuló elterjedése, a villamosítás fokozódása és Ukrajna villamosenergia-rendszerének a kontinentális európai hálózattal történt szinkronizálása példátlan üzemviteli kihívásokat teremt. A villamosenergia-áramlások dinamikusabbá és kevésbé kiszámíthatóvá válnak, a teljesítményingadozások percektől napokig terjedő időintervallumokban jelentkeznek. Fontos tranzitországként Szlovénia, Szlovákia és Magyarország különösen ki van téve ezeknek a változó mintázatoknak.
A villamosenergia- és a gázipar közötti kölcsönhatások tovább növelik a rendszerirányítás összetettségét. A gáztüzelésű villamosenergia-termelés ingadozása, a változó energiaellátási mintázatok és a hidrogéninfrastruktúra jövőbeli integrációja mind abba az irányba mutatnak, hogy rugalmasabb, ellenállóbb, digitálisan kezelt átviteli hálózatra van szükség.
Felismerve ezeket a kihívásokat, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország átviteli rendszerirányítói (TSO-i) együttműködnek egy összehangolt beruházás kidolgozása érdekében. A hagyományos hálózati infrastruktúra képességeit meghaladó fejlett technológiák megvalósításával a projekt javítja majd a hálózat stabilitását, az üzemvitel rugalmasságát és a határokon átnyúló együttműködést, miközben jelentős előnyökkel jár a régió villamosenergia-piacai és fogyasztói részére.
A projekt hatóköre
A projekt az alábbi kulcstevékenységeket foglalja megában:
- Villamosenergia-szabályozási rendszerek létrehozása a meglévő SCADA-rendszer és vezénylő korszerűsítésével kombinálva
- Divača alállomáson (SI) 400 kV-os szlovén-olasz nemzetközi összeköttetés számára
- Győr alállomáson (HU) 220 kV-os osztrák-magyar nemzetközi összeköttetés számára
- Göd (HU) és R. Sobota (SK) alállomáson, vagy alternatívaként a Veľký Ďur (SK) régióban (még nem eldöntött)
- Dinamikus távvezeték-terhelhetőség (DLR) bevezetése 9 szlovák átviteli vezetéken
- Időjárási adatok alapján meghatározott távvezeték-terhelhetőség (AAR) bevezetése 22 magyar átviteli vezetéken
- Magas hőmérsékleten üzemelő (HTLS) sodronytechnológia alkalmazása:
- a 220 kV-os Divača-Padriče határkeresztező távvezeték szlovén oldalán
- a Veľký Ďur (SK), Levice (SK) és R. Sobota (SK) alállomások közötti szlovák 400 kV-os távvezetékeken, beleértve a sodronyos gyűjtősínre csatlakozó magas hőmérsékletű távvezeték-technológiák (HTLS) megvalósítását az egyes szlovák alállomásokon
- Irányítási rendszer (hardver és szoftver) frissítése (SI)
- Olyan rendszer kiépítése, amely biztosítja az elosztóhálózati termelés adekvát (P és Q) válaszát a villamosenergia-rendszer megbízhatóságának biztosítása érdekében
- Elektromos járművek magán töltőállomásain elérhető fejlett töltési technológia fejlesztése
- Új középfeszültségű (MV) hálózati csatlakozások kiépítése a jövőbeli rugalmas megawattos mobil töltőparkok támogatására, amelyek több töltőpont-üzemeltetőt is kiszolgálnak
Előnyök
A TUNE-projekt jelentős előnyökkel jár majd a regionális és európai villamosenergia-rendszer számára azáltal, hogy:
- elősegíti a megújuló energiaforrások elterjedését és felhasználását az EU-ban,
- javítja az átviteli rendszer stabilitását, különösen az esti órákban, amikor a napenergia-termelés csökken és a villamosenergia-igény nő,
- csökkenti a délkelet-, közép-kelet- és közép-nyugat-európai ajánlattételi övezetek közötti villamosenergia-árkülönbségeket a határkeresztező áramlások javításával,
- növeli az európai villamosenergia-rendszer rugalmasságát az ENTSO-E-nek Az energiaátmenethez szükséges rendszerrugalmassági igényekre vonatkozó tanulmányának (System Flexibility Needs for the Energy Transition study) megállapításaival, valamint Az Európai Unió hálózatokra vonatkozó cselekvési tervének (EU Action Plan for Grids) célkitűzéseivel összhangban,
- javítja az Ukrajnába irányuló villamosenergia-export képességét a kiegyenlítetlen közép- és kelet-európai kereslet-kínálati időszakokban,
- erősíti a határkeresztező villamosenergia-kereskedelmet, míg ezzel egyidőben csökkenti a további rugalmas szabályozási szolgáltatások iránti igényt,
- lehetővé teszi az elektromobilitás fejlődését,
- valamint erősíti a rendszerbiztonságot és -stabilitást.
Ütemterv
- 2024. december: Jelentkezés a 2. „Közös érdekeltségű projektek” (PCI) / „Kölcsönös érdekeltségű projektek” (PMI) listára
- 2026. április: A 2. „Közös érdekeltségű projektek” (PCI) / „Kölcsönös érdekeltségű projektek” (PMI) lista hatálybalépése
- 2026. szeptember: Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) társfinanszírozására irányuló kérelem
- 2027-2028: Engedélyezési eljárás
- 2028-2032: Kivitelezés
- 2029-2032: Üzembehelyezés
Helyszínek
Dokumentumok
Nyilvános konzultációk
2026. július 20., Divača (SI)
Környezeti hatásvizsgálat
Folyamatban
Jelen státusz
CEF-kérelem előkészítése
Projektprofil
- PCI/PMI lista: 2. PCI/PMI lista
- PCI/PMI kód: 12.7
- Partnerek: ELES, MAVIR, SEPS
- Üzembehelyezés dátuma: 2032. december 31.
- Becsült beruházás: Körülbelül 380 millió EUR
- Megvalósítás állapota: Tervezett, de még nem engedélyeztetés alatt
Kapcsolattartó
E-mail: tune@eles.si
Projektkoordinátor: Simon Tot, ELES
Projektvezető Magyarországon: Szücs Gábor, MAVIR
Projektvezető Szlovákiában: Branislav Pilat, SEPS
Utolsó frissítés: 2026.07.09.